Mi van a csillogás mögött? – Sissi valódi élete

(Szerző: eszakifuvallat)


Ausztriából talán kissé fantáziátlannak tűnik Sissiről írni, de nálam a Sissi-csodálat jóval az ideköltözés előtt kezdődött, így talán megbocsátható. Gyerekkorom karácsonyai – mint gondolom, sokunké – eggyé váltak a Sissi-trilógia tévében való bámulásával, nem múlt el úgy az ünnep, hogy valamelyik csatornán ne vetítették volna.
A film azonban – mint most már tudjuk – erősen megszépített képet ad a bajor hercegnő és Ausztria császárának házasságáról. Furcsa belegondolni, hogy amit gyerekkorunkban történelemnek hittünk, az igazából nem volt más, mint egy feljavított verzió Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné életéről.
Sissi 1837 szentestéjén látta meg a napvilágot (talán ezért illesztették a filmeket mindig a karácsonyi tévéműsorba?). A gyermekkoráról szóló leírások nagyjából fedik a filmben bemutatott képet: természetkedvelő, állatszerető, vidám és szabad gyermekként nőtt fel testvéreivel és szüleivel Possenhofenben. A nemesi címmel járó konvenciókkal is igen későn, 15-16 éves kora körül szembesült először. Így igen nagy nyomás nehezedett rá, amikor Ausztria császára, Ferenc József – aki történetesen az unokatestvére volt – feleségül vette őt 1854-ben. Érdekes egyébként, hogy nem csak ők, de Sissi szülei is unokatestvérekként házasodtak össze, és neveltek fel nyolc közös gyermeket. Hiába, a vérvonalat nem lehetett beszennyezni!
A történet körülbelül úgy folytatódott, ahogyan Romy Schneider és Karlheinz Böhm eljátszották nekünk: a császár bokros teendői – kiegyezés és miegymás – mellett nem sok időt szánt a magát bezárva és egyedül érző ifjú feleségére. Ekkortájt indult el a pletykafolyam arról, hogy a császárné közelebbi kapcsolatba került a magyar küldöttség egyik tagjával, nevezetesen Andrássy Gyula gróffal. A pletykákat alátámasztandó, a feltételezett affér után 10 hónappal Sissi gyermeknek adott életet. A cáfolat viszont az lett, hogy a gyermek, Mária Valéria volt az, aki leginkább hasonlított Ferenc Józsefre a házaspár gyermekei közül.

sisi_ferenc-jozsef-godollo

A császári család Gödöllőn

A magyarok iránt érzett rokonszenve viszont nem volt légből kapott. Sissi sok időt töltött Magyarországon, főleg Gödöllőn lévő kastélyában – amelyben ma természetesen Sissi múzeum működik. Ezenkívül megtanult magyarul – amivel mellékes célja volt anyósa bosszantása – , és egyik társalkodónője, Ferenczy Ida is magyar volt.
Kapcsolatáról anyósával, Zsófia főhercegnével – aki egyben anyai nagynénje is volt – szintén hihetünk a filmben vázolt jeleneteknek. Ferenc József édesanyja kemény, határozott asszony volt, aki minden körülmények között ragaszkodott az udvari etikett merev szabályaihoz. Ezeknek betartását ugyanúgy kötelezővé és elvárttá tette mindenki más számára is. A szabadon, szabályok és viselkedési normák lazább gyűrűjében felnövekvő Sissinek többek közt ez okozta a legnagyobb problémát, és a konfliktusok nagyobb részét kettejük között.
A romantikus szerelmi történet, amit a film elénk fest, valójában közel sem volt ennyire csöpögős és érzelmes. Annyiban hiteles a sztori, hogy azon az ominózus Bad Ischl-beli látogatáson Sissi az édesanyjával és nővérével, Ilona hercegnővel vett részt. A fiatalok találkozása azonban nem történt olyan titokzatosan, ahogyan emlékszünk rá a filmből. Ferenc József viszont valóban szimpatikusabbnak találta a fiatalabb bajor hercegnőt, így őt választotta feleségéül. A szimpátia azidőtájt mindenesetre már elég okot adhatott arra, hogy a házastársak ne undorral tekintsenek egymásra.
A frigyből négy gyermek született. Az elsőszülött, Zsófia kétévesen tífuszban elhunyt, a trónörökös, Rudolf pedig 1889-ben halt meg. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Egyesek szerint, szeretőjével együtt gyilkosság áldozatai lettek, míg mások öngyilkosságnak vélik halálát, labilis személyisége és házasságon kívüli szerelmi kapcsolataiból eredő bűntudata miatt. Édesanyját megviselte egyetlen fiúgyermeke halála, élete végéig fekete gyászruhát hordott. (A sors gonosz tréfája, hogy az őt filmvásznon megformáló Romy Schneider szintén elveszítette fiúgyermekét, a 14 éves David-et, egy szerencsétlen balesetben. Ezt a tragédiát – Sissihez hasonlóan – ő sem tudta feldolgozni.)

sissi-face-a-son-destin-1957-06-g

Jelenet a filmből Romy Schneiderrel

A felszín tehát igen zavaros és közel sem csillogó mélységet rejt. Sissi élete nehéz volt a maga nemében, még ha mindezt aranykalitkában kellett is leélnie. A története sajnos tragikus véget ért 1898-ban Genfben, ahol egy olasz anarchista megszúrta a császárnét, aki később belehalt a sérülésébe. 60 éves volt.

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Wittelsbach_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9
http://halcsontosfuzo.postr.hu/sissi-es-andrassy-grof

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s